Zsoltnak már nemegyszer volt lavinaközeli élménye, de igazából sohasem sodorta el őt a hógörgeteg. A hegymászók rettegett ellenségével ő sem szívesen találkozik, mert tudja, legtöbbször a szerencsén múlik a túlélés.
Zsolt első "lavinaleckéit" még fiatalkorában, a Fogarasban szerezte. Ekkor társait sodorta el a lavina. Szerencsére a fiúk megúszták az esetet és mára már csak egy jó történet maradt belőle.
Zsolt legemlékezetesebb túlélése is a lavinához kötődik. 2003-ban a Gasherbrum I. magas csúcsát (8067m) készült egyedül és új útvonalon megmászni, amikor hatalmas dörrenésre lett figyelmes. Tudta, hogy lavinaveszélyes lejtőn jár, ezért szerencsére mindig figyelt a lehetőségekre, ahová vész esetén menekülhet. Most pedig épp vész volt. Ahogy csak bírt szaladt (a meredek lejtőn!) a lavina elől, a kiszemelt hely felé. Nemsokkal rá, hogy bebújt egy sziklaodúba, gyorsvonatszerűen zúgott el mellette a hógörgeteg, olyan sebességgel, hogy a szele is csaknem kirepíttette a kis lyukból. Rá jellemző lélekjelenléttel lefilmezte önmagát......
