Az időjárás az egyik legfontosabb tényező, ami befolyásolni tudja az expedíciók sikerét. Az akklimatizálódáson túl a hegyen eltöltött idő legnagyobb részét az teszi ki, hogy a hegymászók arra az ideális 2-3 napra, az úgynevezett “időjárási ablakra” várnak, amikor a hőmérséklet, valamint a szél- és csapadékviszonyok lehetővé teszik a csúcstámadást.
A Himalája nepáli-tibeti részén létezik monszun előtti, illetve a monszun utáni mászószezon (április-május, il,l szeptember-október). A modern hegymászás vakmerő kihívásai közé tartozik a téli, különlegesen kiélezett időjárási körülmények között történő expedíciózás. A csúcsok téli meghódításaira külön statisztikát vezetnek.
A monszun előtti időszak márciustól június elejéig tart. Ez egy relatív meleg és szélmentes periódus. Június elseje után a hatóságok már nem adnak ki engedélyt a hegyen való tartózkodásra. A monszun utáni időszak augusztus végétől kezdődik, és addig tart,amíg az expedíciók képesek megbírkózni a hideggel. A hőmérsékelt 5000 méter környékén 27 és -7 között változhat, a fenti régiókban 16 és -23 fok között ingadozhat.
A szél minden szezonban rizikófaktort jelent, ez a legkiszámíthatatlanabb tényező. A hegyen akár 70-200 km/órás szélviharok is keletkezhetnek, lehetetlenné téve a mászást. A 2010-es magyar Cho-oyu expedíció ideje alatti erős szelek olyannyira összepréselték a nagy hóterületek felszínét, hogy lavinaveszélyessé tették a felmeneteli útvonalat.
